ATLÉTIKA

TÖRTÉNET

Tatai AC Atlétika

„Az atlétika, a sport fénylő csillaga” (Esterházy Miksa 1874)
Vámosi László:

FEJEZETEK A TATAI ATLÉTIKA TÖRTÉNETÉBŐL

I. Az atlétika, az iskolai testnevelés alapja

„Ami a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában, az atlétika. E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megőrzéséhez, tökéletesíti az ember alapvető mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit és elősegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek.” (1) Elterjedtsége és színvonala meghatározhatja egy ország test- és sportkultúráját és joggal tekinthető ún. alapsportágnak. Az atlétikai versenyek mindig látványosak, a kidolgozott mozgásformák esztétikusak, a különböző korú versenyzők egymás elleni küzdelmei és az elért eredmények hitelesek, a győzelem a versengés tiszta örömét jelenti.
Az újkori atlétika a 19. század elején alakult ki Angliában. Megjelentek a futva gyalogló „pedesztriánok”, akik kihívásból illetve fogadásból teljesítették a megadott távokat.
Az olimpiai mozgalom létrejötte jelentősen hozzájárult a sportág fejlődéséhez. Az atlétika kezdettől fogva nem csupán része, hanem főszereplője volt az olimpiáknak.

II. Az atlétika kezdetei Magyarországon

„1262-ben IV. Béla magyar király fia, István oklevelet, bársonyt és finom posztót adományozott a dunakeszi solymász leányának, Johannának jutalmul, amiért futásban és ugrásban nyert az uralkodó leányával szemben.” (2)

A tatai gróf az atlétika magyarországi meghonosítója

„A kissé különc és anglomán követségi attasénak, a grófból polgárrá lett Esterházy Miksának (1837-1883) jutott az a történelmi küldetés, hogy a mai értelemben vett sportot hazánkban meghonosítsa. A Magyar Atlétikai Club 1875-ös megalapításával világhódító útjára indította a magyar sportot.” (3)
Gróf Esterházy Miksa 1837-ben született Bécsben, az Esterházyak Galántai és Fraknói előnevet viselő tatai ágából. Miksát szülei diplomáciai pályára küldték, így követségi attaséként hosszabb időt töltött Párizsban, Londonban és az Egyesült Államokban. Itt volt alkalma találkozni az éppen akkor virágkorát élő atlétikával. Esterházy maga is versenyzett, nagy valószínűséggel a gyaloglásban elért sikerei nyomán kapta a vándort, utast jelentő Viator nevet, melyet előszeretettel használt a sporttal kapcsolatos tevékenysége során. 1870-től ideje nagy részét Tatán, a remeteségi birtokán, illetve Londonban töltötte. Egyre inkább tettekre váltotta elhatározását, hogy magyar földbe ültesse át az általa oly nagyon kedvelt atlétikát, amely abban az időben az atlétikán kívül az összes sportot magában foglalta.
Elképzeléseit a Vadász és Versenylap 1874. április 22-i számában fejtette ki Athletika címmel. Nem sok idő múlva kezdeményezte a MAC megalapítását, melynek közgyűlése elnökké választotta. A tatai gróf történelmi tettet vitt végbe, hiszen Európában elsőként hoztak létre atlétikai sportklubot. szeretett városában Tatán, a saját birtokán iparos sportegyletet működtetett és segítette a komáromi Egyetértés csónakegylet munkáját is.
Úttörő jellegű szakirodalmi tevékenységbe is kezdett, hiszen megírta a „Gyaloglási kalauz”-t, az 1879-ben általa írt „Athletikai gyakorlatok” csaknem százötven ábrával, rajzzal illusztrált munka hosszú évtizedekre a magyar sport bibliájává vált. Röpirat formában kiadta az „Útmutató athletikai clubok alakítására” című munkáját, amely az éledő vidéki atlétikai élet szervezéséhez kívánt segítséget nyújtani.

A második világháború megpróbáltatásai visszavetették a város sportját. A sportolók nagy része, a sportot támogató mecénások közül többet vagy behívták katonának vagy elvitték munkaszolgálatra. Ezekben az években inkább csak a piarista főgimnáziumban 1924-ben Öveges József alapította Révai Sport Club és a Levente Egyesület fejtett ki sporttevékenységet.

III. Tatai kezdetek, sikeres szakosztályok, atléták

A Magyar Atlétikai Szövetség 1897. március 21-én alakult meg és a század elejére a legjelentősebb sportszervezetté vált.
„Tata-Tóvároson 1908. augusztus 9-én, a Brüll-féle fatelepen rendezték az első atlétikai versenyt. A síkfutásban, a gátfutásban és a diszkoszvetésben elindult versenyzők közül Possel Miklós volt a legeredményesebb, megnyerte a 800 méteres síkfutást és az ezzel járó fődíjat, egy mahagóni fából készült szekrényt.” (4)
Szűkebb környezetünk része és mindenképpen említést érdemelnek Kóczán Mór (1885-1972) Kocson született gerelyhajító-atléta, református lelkész sportsikerei, aki 1912-ben bronzérmet szerzett a stockholmi V. Nyári Olimpián. Kóczán 1908-1914 között szerepelt a magyar válogatottban, két olimpián vett részt és háromszor javította meg a gerelyhajítás világrekordját, ötször nyert magyar bajnokságot is.
A TAC 1920. évi közgyűlésén megválasztott vezetőségében először kapott helyet az atlétikai szakosztály, amelynek vezetője Leopold Sándor, intézője Grúber Kálmán volt. Edzéseiket a Katona-mezőn tartották hozzáértő edző irányítása nélkül. „A megalakulás évében már öt versenyzővel indultak Székesfehérvárott, a nyugat-magyarországi területi bajnokságon, ahol Hüttler László gerelydobásban és súlylökésben valamint Vízváry Viktor diszkoszdobásban megnyerte a dobószámokat.” (5)
A Trianon utáni sportblokád feloldását követően, a ’20-as évek közepétől ismét a régi fényében tündökölt a magyar atlétika. Tatán felavatták a katonai atlétikai pályát, nagyszabású atlétikai versennyel, ekkor 1922-től már az atléták edzéseit dr. Kiss Ernő edző irányította. 1926-ig a Magyar Atlétikai Szövetség több alkalommal is Tatán rendezte a kerületi versenyeket.
Közben a tatai piarista főgimnáziumban 1924-ben megalakult Révai Miklós Sportkör gimnazista tanulói adták a TAC atlétáinak többségét és kiváló atlétáit, mint Pitying István, Bod Ferenc, Schlesinger Sándor, az edzők közül érdemes megemlíteni ifj. Valasek Ferenc, Zsideg Ferenc és Gyarmathy Ernő nevét is.
A XX. század első felében a tatai és az országos sportéletnek kiemelkedő alakja volt a tatai ifj. Valasek Ferenc (1895-1943), a híres tatai uradalmi főhalász mester, Valasek Ferenc fia. Az első világháborút követően a tatai piarista főgimnáziumban tornatanár, ahol Öveges Józseffel együtt alakították meg a Révai Sport Clubot, 1924. március 2-án. A klubnak atlétikai szakosztálya is volt, melyet a fiatal tornatanár Valasek nagyon eredményesen működtetett, bizonyára „ennek eredményeként 1935. március 28-án a Magyar Atlétikai Szövetség közgyűlése a levente bizottságba választotta, majd ugyanott felkérték az atlétikai szakág szövetségi kapitányának. Ebben a minőségében vett részt a Magyar Olimpiai Bizottság képviseletében a berlini olimpia előkészítésében. Így a magyar sportolókkal együtt vonult fel a megnyitó ünnepségen.” (6)
Az 1930-as évek második felétől az atlétikai versenyek szervezői a levente egyesületek voltak, „népszerűek voltak a levente napok versenyei, melyeken rendszeresen szerepeltek a gimnázium tehetséges atlétái is – Greiner József, Heitz Ferenc, Kiss Nándor, Szalay János – akik már több versenyen is bizonyítottak.” (7)

IV. Újjászervezés, sportági eredményesség

A háborús események miatt a pályákat egyre többször vették igénybe katonai egységek gyakorlatozásra, kiképzésre, aminek következtében az utolsó atlétikai versenyre 1944 nyarán volt lehetőség. A második világháború súlyos veszteségeket okozott, sok kiváló atléta vesztette életét a harctereken, a sportlétesítmények egy része is használhatatlanná vált. „Ilyen tragédiát követően pár év szünet után az újjászervezett atlétikai szakosztály tagjai 1948 tavaszán vettek részt először versenyen Győrben, akiket Esterházy Miklós késve ugyan, de saját autóján vitt a megnyitó ünnepségre. Aztán a verseny során a TAC 4X100 m-es váltója – Heitz Ferenc, Körmendi Géza, Greiner Tibor, Raffay Zoltán – a döntőben legyőzte az akkori magyar bajnok Budapesti Vasas váltóját. A tataiak a csapatversenyben a második helyen végeztek, megelőzve a nagyon erős Győri ETO-t.” (8) Tatán 1958. október 1-én, elsőként az Eötvös József Gimnázium alakította meg sportkörét. A DSK szakosztályai közül az atléták folyamatosan hozták a jó eredményeket. 1959-ben az Ádám Sándor felkészítette fiú súlylökő csapat – Hanzlik János, Ipi Ernő, Krihó Mihály, Major Ferenc, Nederman János és Szabó László - országos bajnokságot nyert.
Ezt megelőzően Hajnáczki Dénes az Országos Középiskolás Bajnokságon távolugrásban 640 cm-el első helyezést ért el. „Az Eötvös a megye középiskolás sportjában mindig meghatározó szerepet játszott. A nagy sorozat a középiskolai bajnokságokon 1972-ben kezdődött Kecskeméten, gerelyhajító fiú csapatunk 49,63 méteres országos csúccsal lett bajnok.” (9)
A sikerek ezután sem álltak meg, hiszen a gimnázium történetében 1973 és 1984 között atlétikában és más sportágakban is olyan eredmények születtek, amelyet kevés sporttagozattal nem rendelkező gimnázium mondhatott magáénak. Gerelyhajításban 1973-ban a fiúk – ifj. Ádám Sándor, Hojka János, Pintér István, Pöltl János, Práger Imre és Szabó Pál – 49,63 m-es országos középiskolai csúccsal elsők lettek.
1977-ben a lány súlylökő csapat – Halmos Vera, Körmendi Noémi, Lehoczki Csilla, Marosi Dóra, Mészáros Márta, Varga Rita – országos bajnokságot nyert.
Bár a ’80-as években szerényebb eredmények születtek, de az Eötvös Gimnázium atlétái – Ádám Sándor és Pap Sándorné irányításával – az első négy hely valamelyikét mindig megszerezték.
„A másik tatai középfokú iskolában, a Dobi István Mezőgazdasági Szakmunkásképzőben, Bogár Bulcsú testnevelő tanár vezetésével Sághy Antal tízpróbában válogatott kerettag lett, míg Csernoviczki Csaba cselgáncsban junior Európa Bajnokságot nyert.” (10) 1971. október 23-án a TAC alakuló közgyűlése, a megszűnt négy egyesülettől 9 szakosztályt vett át, azonban ezek között az atlétika nem szerepelt. Az 1970-1980-es években voltak kísérletek a szakosztály újraindítására, de „több edző is sikertelenül kísérletezett a tatai atlétikai élet feltámasztásával.” (11)
A Dolgozók Lapja megyei lap 1979. október 17-i számában áttekintést ad a megyei atlétikai bajnokságról és ebben jelentős TAC sikerekről. „Súlylökésben és kalapácsvetésben is a 2. helyen végzett Hartmann, gerelyhajításban Csirke az 1. helyet szerezte meg a TAC-nak. A nőknél Zentner megnyerte a diszkoszvetést, súlylökésben pedig 2. lett. A gerelyhajítást a szintén TAC színekben induló Csanki nyerte meg.”
Az ezt követő években inkább csak az Eötvös József Gimnázium diákatlétái jeleskedtek, nem volt országos verseny Eötvös siker nélkül. A Kőkúti Általános Iskola sportolói a különböző korcsoportokban jutottak országos döntőkbe, Fohner Zoltán 2008-ban magasugrásban végzett az első helyen.
A TAC atlétikai szakosztálya sem várhatott sokáig, melyhez kellett két agilis atlétikát szerető testnevelő tanár, szakedző, mint Csabai Ágota és Sándor Péter, melyre 2012. tavaszán került sor. A megalakulásról és a szakosztály fontosságáról Lázár Ottó, a TAC elnöke mondta: „Az atlétikai szakosztály megalakulásával egy alapvető sportág veti meg alapjait a városban. A döntő lökést az atlétikai szakosztály létrehozásához Rózsavölgyi István adta, aki kimagasló sportpályafutása után a városban telepedett le és a lelkes tatai fiatalok megkeresésére elvállalta felkészítésüket a különböző futóversenyek sikeres teljesítésére. A Tatai Edzőtáborral kötött együttműködési megállapodás alapján, a különböző korosztályok használhatják a rekortán atlétikai pályát.” (12)
Sándor Péter testnevelő tanár, szakedző, amikor lehetősége adódik, együtt edz tanítványaival, példát mutat számukra, az eddigi munkát így értékeli: „2013-ban a Magyar Atlétikai Szövetség felvette szakosztályunkat a tagjai sorába. Létszámunk már több, mint 30 fő volt, és heti 4 edzési lehetőséget biztosítottunk számukra. A 2014-es évben tovább nőtt a foglalkozásainkat látogatók száma. Szakági jellegű, bontott edzéseken dolgoztunk sportolóinkkal. A nagy ugrást a 2015-ös év hozta, már 65 igazolt versenyzővel jegyezték szakosztályunkat. Országos bajnokságok pontszerző helyein is sikerült többeknek végezni. 2016-ban ismét bővült versenyzőink száma, most már a 75 főt is túlléptük. Sikeres évet zártunk, az első alkalommal megtartott Évértékelő és Díjkiosztó Gálán 19 versenyzőt jutalmaztunk meg országos bajnoki pontszerző helyezéseikért.
A 2017-es év a minőségi munka fejlődésének jegyében zajlik. Versenyzőink folytatták az elmúlt évben megkezdett sikeres versenysorozatot „fedett pályán már magyar bajnokunk is van.” (13)
A TAC 12 versenyzővel képviseltette magát a Serdülő és Újonc Országos Atlétikai Bajnokságon. Bozori Péter az újoncok 1000 m-es akadályán 3., 2000 m-en a 4. helyet szerezte meg. Ő lett az első TAC-os atléta, aki Aranyjelvényes Minősítést kapott. 3000 m-es gyaloglásban Hanzlik Levente a 3. lett. Vámosi Milán a serdülők 800 m-es versenyében futamát nyerve, új egyéni csúccsal a 11. helyen végzett, míg Michl Sebestyén a 300 m-es távon nagyszerű egyéni csúcsot futott. A kőkútis atléták is kimagaslóan szerepeltek Székesfehérvárott a 2017. évi Diákolimpián, a IV. korcsoportban olimpiai bajnokságot nyertek csapatban – Michl Sebestyén, Vámosi Milán, Novotni László, Kövér Levente, Bolyán Ádám és Szi-Benedek Balázs – egyéniben pedig Michl Sebestyén a 3. helyet szerezte meg.
A szenior atléták már évek óta kiváló eredményeket érnek el a TAC atlétikai szakosztályának keretében. Nincs hazai és nemzetközi verseny Csabai Ágota, Sándor Péter, Pályka Béla, Nagy Szilveszter, ifj. Nagy Szilveszter és Faragó László sikerei nélkül. „A Speciális Dobószámok Európa Bajnokságán Nagy Szilveszter évek óta az egyik legeredményesebb TAC-os dobóatléta. Versenyenként legalább 8 számban indul, nemcsak versenyez, de a szenior atlétákat is ő foglya össze a szakosztályban.” (14)
Az atlétika, napjainkban egyre népszerűbb sportággá vált, be tudható mindez a sok helyi és országos versenynek, sportágat népszerűsítő, sportágat választó eseménynek. Ebben Tata város is előkelő helyet képvisel, hiszen ki ne ismerné a tatai Minimarathon, a tófutás, a szilveszteri futás, a különböző emlékversenyek emlékezetes sikerességét. Gyerünk atléták !

Forrás:
  • 1. Az atlétika rövid története, masz.hu
  • 2. Sportszertár.wordpress.com/atlétika_történet.hu
  • 3. A Magyar Atlétikai Club krónikája 1875-2000, Budapest 2000, 9-10. o.
  • 4. Tata-Tóvárosi Híradó, 1908. 33. szám 4. o.
  • 5. U.o. 1921. 22. szám 6. o.
  • 6. Tata szelet, a Tatai Helytörténeti Egyesület kiadványa 2015. oldalszám megjelölése nélkül
  • 7. Körmendi Géza-Süttő Olivér: Sportegyesületek és sportélet Tatán 1910-1985, Kiadja a Tatai Atlétikai Club 1987. 38. o.
  • 8. U.O. 43. o.
  • 9. Ádám Sándor kézirata 3. o.
  • 10. Körmendi Géza-Süttő Olivér: Sportegyesületek és sportélet Tatán 1910-1985, Kiadja a Tatai Atlétikai Club 1987. 60. o.
  • 11. U.o. 77. o.
  • 12. Tatai Polgármesteri Hivatal honlapja, 2013. szeptember 3.
  • 13. Sándor Péter szakmai levele 1-2- o.
  • 14. Városkapu, városi újság, 2014. augusztus 27. 8. o.

Friss információk a Facebook-on!

Friss információk a Facebook-on!

Cím

2890
Május 1. út - Keszhelyi út sarka
Tata, Hungary
Komárom-Esztergom Megye

Kapcsolat

Email: info@tataiac.hu
Tel.: +36 34 657 069