INTERJÚ - CIKK

Sportcsarnok

Új igazolás

Bemutatjuk, Oláh Tamást

2022.

Remek játékkal, győzelemmel és négy góllal mutatkozott be csapatunkban november elején a Békés ellen új jobbátlövőnk, Oláh Tamás. Egy héttel később ugyan Debrecenben kikaptunk, de a 29 éves sokszoros utánpótlás, illetve B válogatott játékos azt mondja, az eltelt rövid idő is bebizonyította, hogy remek közösségbe, egy törekvő és eredményes szezont maga elé kitűző csapatba került, amelyet jó játékkal igyekszik segíteni a céljai elérésében.

Tatai AC: - A hétvégén egy számodra pikáns mérkőzésenen játszottál, hiszen gyerekkorod meghatározó városába, Debrecenbe látogatott a TAC.

Oláh Tamás: - Igen, Debrecenben születem, de sokáig Hajdúnánáson nevelkedtem, innen mentem vissza a cívisvárosba, itt játszottam a helyi sportiskola színeiben, majd innen igazoltam annak idején Budapestre a PLER-hez.

Ha jól tudom, azért nem indult ennyire zökkenőmentesen a karriered?

Mint a legtöbb fiú, én is a focival⚽️ kezdtem, de nem voltam túlságosan tehetséges, és akkor még finoman fogalmaztam. Viszonylag későn, csak 12 évesen kezdtem kézilabdázni, amikor Hajdúnánáson, az iskolánkba Molnár András személyében új testnevelő tanár érkezett és kézifoglalkozásokat indított. Aztán a debreceni sportiskolába kerültem, ahol Elek László igyekezett fizikailag felzárkóztatni a többiekhez. Mindig szerettem edzeni, azt mondják, a munkabírásommal soha nem volt probléma.

Na jó, de azért a kézilabda már családilag is “benne volt a levegőben”, hiszen édesapád korábban szintén kézilabdázott, aztán edzője, majd elnöke lett a helyi női csapatnak, később ügyvezetője volt az EHF kupában a legjobb négy közé jutott DVSC női csapatának, Balmazújvárosban szakosztályvezetőként tevékenykedett, nem mellesleg pedig évek óta ő a megyei szövetség elnöke, felsorolni is nehéz...

Édesapám imádja a kézilabdát, sokat dolgozott is dolgozik benne. De soha nem volt kényszer nálunk, hogy én vagy a testvéreim ezt a sportot űzzük. Édesanyámmal mindössze annyit mondtak, hogy mozogjunk, sportoljunk valamit, ha pedig valami mellett letesszük a voksot, akkor támogatnak benne. Az persze igaz, hogy, amikor a DVSC-nél dolgozott, akkor rendszeresen kint voltunk a meccseken, és a szinte mindig telt ház, a fantasztikus közönség, a hangulat megfogott engem is, motivált abban, hogy igen, én is ezt szeretném csinálni.

A testvéreid, bátyád, Zoltán és öcséd, Sándor is “valahogy” ezt a sportágat választották:)

Zoli már visszavonult, de nagyon jó kapus volt, sokat segített nekem a fejlődésben. Gyerekkorunk óta húztuk egymást, hogy te nem véded ki, te meg nem lövöd be, de ezzel is folyamatosan fejlesztettük tudásunkat. Öcsém, Sándor 2006-os, most került fel e Fradihoz, szerintem nagyon tehetséges, szintén balkezes és szintén jobbátlövő:)

Szóval, ott tartottunk, hogy Pestre kerültél a PLER-hez, ahol aztán nagyon hamar be is mutatkoztál az NBI-ben.

Pedig, miután későn kezdtem kézizni, nagy lemaradást kellett pótolnom. A PLER-nél Kárpáti Krisztián és Hutvágner István rengeteget foglalkozott velem. De igen, még nem voltam 18, amikor átestem a tűzkeresztségen, a Veszprém ellen még gólt is lőttem:). Amúgy ez nagyon húzós év volt, játszottam serdülőben, ifiben és a felnőttben is, az NBI-ben és az NBI/B-ben is.

Olyannyira, hogy 2011 áprilisában pályára léptél a Tatai AC ellenfeleként és dobtál két gólt. A meccset mondjuk mi nyertük 41-29-re, a TAC bajnok lett és feljutott az NBI-be:)

A Tata mindig nagyon komoly játékerőt képviselt, kemény meccseket vívtunk ellenük, a védelem mindig kőkemény volt és soha nem adták fel.

És akkor most Te is a Tata játékosa lettél:)

Amikor megkerestek, Somogyvári Tamás és Sibalin Jakab is nagyon szimpatikus jövőképet vázolt fel, hamar megegyeztünk. Nagyon tetszett a sportszakmai elképzelés és az is megoldódott, hogy a játék mellett edzőként is tudok működni.

Erről majd később beszélünk részletesen, de előbb vissza a pályára:). Sokszoros serdülő, ifi, junior és “B” válogatott vagy. Valami mintha hiányozna a felsorolás végéről...

Hát igen, nagyon nagy vágyam volt, hogy bekerüljek a válogatottba, rengeteget dolgoztam érte és talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy volt olyan szakasza a pályafutásomnak, amikor elérhető közelségbe került. 2019-ben Komlón jól ment a játék, ám derült égből villámcsapásként jött egy autoimmun betegség, ami majdnem a sportpályafutásom végét jelentette. 4 hónapig a pálya közelébe sem mehettem, de aztán szerencsére a kórházi kezeléseknek köszönhetően lassan visszatérhettem. A kézilabdázás megmaradhatott, a nagy álom viszont távol került. Természetesen csalódás, hogy így alakult, viszont a másik oldalról elmondhatom, hogy mindent, de tényleg mindent megtettem az érdekében.

A TAC a kilencedik klubod a karrieredben, ez is ezzel függ össze?

Abszolút. Imádok játszani, mindig az volt az egyik legfontosabb szempontom, hogy a lehető legtöbb játékpercet tudjam a pályán tölteni. Tatán is igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, biztos vagyok benne, hogy ebben sok fog segíteni a legendásan befogadó közösség és közösen szép szezont tudunk majd zárni az év végén. A csapat fiatal, most kezd összeérni, a sérültek lassan visszatérhetnek, szóval, bizakodó vagyok.

Ismertél valakit korábban a csapatból?

Igen, Tass Barna a Fradiban, Gajdos Dani Komlón volt csapattársam, Vass Ákossal pedig évfolyamtársak voltunk a Testnevelési Egyetemen.

Egykori focista középcsatárként nekem nagyon tetszett, hogy 9-es mezben játszottál első meccseden:) Keressünk benne számmisztikát?

A “B” válogatottban ez volt a számom, ezért választottam. Igaz, “pótszámként”, mert korábban a 14-esben szerettem játszani (14-én van a születésnapom), de ez most foglalt volt, így jöhetett a 9-es.

Ha már számok, én is mondok kettőt, 15 és 16 kérlek, magyarázd el őket:)

Hát igen, ez az eddigi két legnagyobb hal fogásom, egy 15 kilós ponty és egy 16 kilós amur. A COVID alatt lett a horgászat a hobbim, a korábbról hozott társasjáték kedvelés mellett. Alapvetően sporthorgász vagyok, ezt a két példányt is visszaengedtem a vízbe - nagy élményt adott a kifogásuk, megérdemelték. De persze olyan is volt, hogy kisebbek, 1-2 kilósok közül néhányan a bográcsban végezték - édesapám és apósom is remekül készíti a halételeket.

Csak mondom, hogy Tatán és környékén is remek horgász helyek vannak:).

Igen, bár Budapesten élek feleségemmel, akivel idén nyáron házasodtunk össze, meg fogom vizsgálni a helyi horgász lehetőségeket:)

Ezzel rákanyarodtunk az utolsó kérdésre; nyilván nem sporthorgász leszel, ha egyszer - mondjuk 10 év múlva:) - visszavonulsz?

Lassan 20 éve a kézilabda tölti ki a mindennapjaimat, később is ezzel szeretnél foglalkozni. Elvégeztem a szakedzőit, és amellett, hogy a TAC-ban játszom, másodedző vagyok a Tatabánya ifiknél. Nagyon inspirál az edzőség, harmadik éve csinálom, nagy örömet lelek benne, szerintem ez lesz az út. De addig is azon vagyok, hogy a pályán minél sikeresebbek legyünk a TAC-cal!

Friss információk a Facebook-on!

Friss információk a Facebook-on!

Cím

2890
Május 1. út - Keszhelyi út sarka
Tata, Hungary
Komárom-Esztergom Megye

Kapcsolat

Email: info@tataiac.hu
Tel.: +36 34 657 069