Új utánpótlás vezető

Lengyel Péter az új utánpótlás vezető

2024.

Korábbi játékosunk, Lengyel Péter lett a Tatai AC kézilabda szakosztályának új utánpótlás vezetője. "Az a célunk, hogy a helyi és környékbeli általános iskolákkal együttműködve minél több gyerek ismerje és szeresse meg a kézilabdát. Így néhány év alatt sikerülhet pótolni a COVID és egyéb okok miatt kiesett korosztályokat és hosszú távon megfelelő létszámú utánpótlást biztosíthatunk női és férfi szakosztályunknak" - mondta az újonnan kinevezett szakember.

A tatai sportbarátok jól ismernek, szeretnek Téged, hiszen különböző időszakban csaknem évig segítetted a fekete-fehéreket az NBII-ben, az NBI/B-ben, illetve az NBI-ben.

Lengyel Péter: - A Tatabánya volt a nevelőklubom , de kettős igazolással már egészen fiatalon bemutatkozhattam a Tatai AC NBII-es csapatában. Aztán hamarosan NBI-es játékos lettem a Tatabányában, ezt követően Cegléden és Százhalombattán játszottam. Később hét évet külföldön, Spanyolországban és Portugáliában is kézilabdáztam. Hazatérve visszaigazoltam a TAC-hoz, amellyel 2012-ben feljutottunk az első osztályba, azonban az év végén sajnos súlyosan megsérültem, abba kellett hagynom a játékot. Végül 2016 tavaszán pár meccs erejéig még visszatértem a pályára, természetesen tatai színekben.

Pályafutásod során rengeteg legendával játszhattál együtt, Sibalin Jakabtól kezdve Harsányi Gergőn keresztül Nagy Lászlóig vagy Iváncsik Gergőig!

Felsorolni is nehéz, hogy milyen nagyszerű játékosokkal léphettem pályára. Tatabányán a női csapat mostani vezetőedzője, Fülöp Péter volt a példaképem, de felsorolhatnám az egész csapatot Sibalon Jakabtól kezdve Krancz Antalon át Iváncsik Tamásig, Szathmári Jánosig, Rosta Istvánig. Közben pedig végigjártam az összes korosztályos válogatottat, Nagy Lacival, Iváncsik Gergővel és a többiekkel 1999-ben ifi Európa-bajnokságot nyertünk, 2001-ben pedig 4-ek lettünk a junior világbajnokságon.

2005. áprilisában volt egy érdekes találkozó az NBI-ben. A Tatabánya fogadta azt a Százhalombattát, amelynek akkor Te a játékosa voltál. Az irányítótokat pedig úgy hívták, hogy...

Golovin Vlagyimir. Igen, együtt játszottam "Vova"-val, mondhatom, óriási élmény volt. Olyan játékos volt, aki edzésen és meccsen is az utolsó pillanatig hajtott, küzdött, soha nem adta fel. Nagyon jó alkata volt a kézihez, számtalanszor érvényesíteni tudta fizikai adottságait. Emellett mindig biztatta a fiatalokat, engem is rengeteg jó tanáccsal látott el. A mostani női Eb alatt el is büszkélkedtem a gyerekeimnek, hogy nézzétek csak, én együtt játszottam azzal a "bácsival" a tévéből.

Ha már gyerekek, akkor egy "bravúros" átkötéssel el is érkeztünk az utánpótlás kérdéséhez. Csak a tényszerűség kedvéért rögzítsük, hogy Simon fiad már a TAC U18-as csapatát erősíti. Szóval hogyan jött a felkérés, hogy legyél a Tatai AC utánpótlás vezetője?

Visszavonulásom után sem szakadtam el a kézilabdától, 2017 óta az országos szövetségben dolgozom, a parasport albizottságban egyebek mellett a kerekesszékes kézilabda hazai megismertetése és meghonosítása a feladatom. Büszkén mondhatom, hogy a sportágnak egyre nagyobb az elismertsége, bajnokságunk és nemzeti válogatottunk is van. Ami pedig az utánpótlást illeti, amikor hallottam, hogy Tríz Ferenc lett a szakosztályvezető Tatán, önként felajánlottam segítségemet egykori klubomnak. Hamarosan aztán hivatalos felkérést is kaptam, amit nagy örömmel és büszkeséggel fogadtam el!

Milyen tervekkel érkeztél az utánpótlás vezetői pozícióba?

A COVID alatt és után rengetegen abbahagyták a kézilabdát, gyakorlatilag komplett korosztályok estek ki. Plusz országos tendencia, hogy egyre kevesebb gyerek megy le kézilabdázni. A legfontosabb feladat tehát, hogy a kisiskolások bevonásával minél szélesebb tömegbázist tudjunk kialakítani. Ebből merítve szép lassan újraépíthetők a kiesett korosztályok, évek munkájával megfelelő utánpótlása lehet mind a női, mind a férfi szakosztálynak.

Mik az első lépések ennek az elérése érdekében?

Szeretnénk a lehető legtöbb tatai és környékbeli általános iskolával együttműködést kötni. A gyerekek előbb iskolai keretek között megismerkednének az alapokkal, majd az előkészítő évek után a Tatai AC-ban folytatnák a kézilabdázást. A kocsi Vincze Imre Református Általános Iskolával már ennek a szellemében állapodtunk meg, a Kőkúti Általános Iskolával korábbról meglévő együttműködésünket pedig ennek megfelelően bővítjük ki. Ezzel párhuzamosan több iskolával is tárgyalunk, remélem, hogy hamarosan be tudjuk jelenteni a programunkhoz csatlakozó oktatási intézményeket.

A legutóbbi Sulikézi Fesztiválon már ott voltak a kőkútisok és a kocsiak is...

Igen, nagyon örültünk, hogy a vaszarysok és a kőkútisok mellett első alkalommal a kocsiak is részt vettek a Sulikézi Programban. Ez egy elsősorban készségfejlesztő, -felmérő program, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg a 6-10 év közötti gyerekek a kézilabda alapjaival. Ha itt jó élményeket tudunk nekik adni, akkor nagyobb eséllyel választják sportnak a kézilabdát. Azt pedig talán nem is kell mondani, hogy Tatán és környékén is szinte nincsen olyan család, amelyiknek ne lenne valamilyen kötődése, kapcsolata, emléke a Tatai AC-val kapcsolatban. Akkor lennék elégedett, ha a jövőben a jelenleginél sokkal több gyerek szeretne a TAC-ban kézilabdázni, büszkén viselnék a TAC-os melegítőt, mezt, pólót - ha elsőre ezek megvalósulnak, akkor a két, talán legfontosabb célt már elértük.